Roberto a hajnal fényében fürdő hegyek lankáiban gyönyörködött. „Képeslaptáj” –gondolta és töltött magának a helyi szíverősítőből. „Kár, hogy olyan szegények, ilyen idilli fekvésű faluból akár síparadicsom is lehetne”, mosolyodott el, az egyetlen lámpa holdudvarában megpillantott fémes tárgy azonban hamar eltüntette a jókedvét. ”Sehogy sem illik a képeslapba. Vajon mi lehet az?”

            Egy kasza?

            Mit keres egy lebegő kasza az ablakuk előtt?

            A felharsanó csatakiáltás végképp kizökkentette Robertot a napfelkelte ámulatából. Egy pillanattal később kaszák, cséphadarók és vasvillák százai táncoltak a szeme előtt. Észrevett egy kis csoportot, amely egy vastag fatörzset közrefogva rohant a művelődési ház bejáratának. Roberto felkurjantotta társait:

- Parasztlázadás!!

            A chippendale-ek álmosan forgolódva morrantak fel és válogatott szitkozódásokkal illették a koránkelő hírnököt. Valamennyien a szilvapálinkát okolták a furcsa látomásért. Mindazonáltal szöget ütött a fejükbe, hogy Roberto olyan izgatottan toporog az ablaknál, mint annak idején első előadásán a felgördülő függöny előtt. Az ismétlődő zörejek és a felhangzó kiáltások kiugrasztották az ágyból a fiúkat. Egymás után pattantak ki az ágyból, és szellemesnek szánt megjegyzésekkel kommentálták az eseményeket:

- Szólhattak volna, hogy éjjel forgatni fognak – szólalt meg Dzsoki.

- Vajon honnan szedtek ennyi statisztát? – kiváncsiskodott Eros.

- Legalább egy ócska várromot kereshettek volna –így Herkules.

            Dzsoki és Eros egymásra néztek. Roberto megrázta Herkules vállát.

- Hát ez az! Nem értitek? A parasztok értünk jöttek! Meneküljünk!

*

Tudósítás a Nógrád Megyei Krónika április 29-i számából:

Szétverték a művelődési házat Bátortenyerén

Tömeges garázdaság az engedetlenségi mozgalom eredménye

            Szombat hajnalban mintegy ötven kaszával, cséphadaróval és vasvillával fölfegyverkezett bátortenyerei polgár megrohamozta a helybeli művelődési házat. Betörték az épület ajtaját és az előadóterem berendezéseiben jelentős károkat okoztak. A székek egy részét összetörték, a függönyt letépték, az ablakokat beverték, a falat összemázolták feliratokkal. Néhány példa a szövegekből: „Hagyjátok békén asszonyainkat!”; „Buzi szépfiúk!”; „Ne gyertek ide többet, b…!-” Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. A tömeges garázdaságot a rendőrség fékezte meg. Meg nem erősített források szerint riadóztatták az ideiglenesen Dorog mellett gyakorlatozó amerikai légideszantos egységet is, mivel államellenes zendüléstől tartottak, ám az ő fellépésükre nem volt szükség. A rendőrség a garázdálkodók többségét elfogta, ők előzetes letartóztatásban várják a bírói eljárás megkezdését. Az elkövetők ügyvédje azonban máris megkérdőjelezte az eljárás megkezdésének jogosságát, szerinte ugyanis a csoport szellemi vezetője, S. Zoltán polgári engedetlenségi mozgalmat indított. K. Csaba ügyvéd elmondta: a tiltakozók a helyi művelődési ház kulturpolitikája ellen demonstráltak, kifejezve elégedetlenségüket amiatt, hogy a művelődési ház igazgatója olyan programokat támogat, amelyek megkérdőjelezik és aláássák a házasság és a család intézményének alapjait. Egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a megmozdulást kizárólag egy chippendale csapat vagyis egy férfisztriptíz társulat váltotta volna ki. Hozzátette: nálunk még szokatlan a jelenség, bár a borsodi válságkörzetben már lett volna elég ok a hasonló cselekményekre. K. Csaba a magyar tolerancia szép példájának nevezte, hogy eddig ilyenre még nem került sor, csupán akkor, amikor a polgárok már férfiúi büszkeségükben érezték sértve magukat. B. Róbert, a művelődési ház igazgatója, ellenzéki pártok által támogatott független polgármesterjelölt a következő nyilatkozatot tette:

- A leghatározottabban elutasítom ezt a szervezett akciót, amelyben szélsőségesek egy kis csoportja támadást intézett a személyes szabadság ellen. Felháborító, hogy megengedik az erőszakos fellépést egyes jogos igényt kielégítő társadalmi csoportokkal szemben. A kormányzati arrogancia úgy látszik, már a magánszféra területére is beszűrődött.

            Lapunk munkatársa P. László szociológus véleményét is kikérte az ügyben. (P. László tanulmányát csütörtöki számunkban közöljük.)

- A borsodi válságkörzetben eddig a polgárok a tiltakozó megmozdulások helyett az emberi találékonyság eszközeihez nyúltak –vélte P. László- Ahelyett, hogy az utcára vonultak volna, inkább vadásztak és gyűjtögettek a közeli erdőkben, kiegészítve közmunkából szerzett jövedelmüket. Reméljük, ez az eset példa nélküli lesz, és a polgárok továbbra is becsületes munkával igyekszenek talpon maradni. Az erőszak nem lehet megoldás.

            Megszólaltattuk az engedetlenségi mozgalom szellemi vezetőjét, S. Zoltánt is. (Szerdai számunkban a bátortenyerei helyszíni riport mellett S. Zoltán portréját is olvashatják.)

Ő a következőket mondta:

- Gonosz ez a chippendale, én mondom maguknak. Gonosz, mint minden, ami Pestről jön. Egyébként csak az ügyvédem jelenlétében vagyok hajlandó többet mondani.